Teljesen belelkesültem ettől a blogírástól, de még nem tudom, hogy mit írjak és hogyan. Rendszerezni kéne a dolgokat? VAgy pont ez a jó ebben az egészben, hogy azt írok, amit akarok, úgysem olvassa el senki? Csak végre kiírom magamból az évek során felgyűlt kecskés tapasztalataimat?!
Pontokba-címszavakba rendezem a múltat, csak tömören, amúgy összefoglalásképpen, és ha egyszer eljutok a jelenbe, végre írhatom, ami nap, mint nap történik. Ami azért izgalmas, mert épp egy kecsketelep/tanya terveit szövögetem. Már megint. Csak ebben lehet, hogy társ leszek vagy valami hasonló. Épp ez az, hogy még semmi sincs letisztázva... És ez már régi dolog... Na majd látjuk.
Szeretnék majd képeket is, meg leírni azt, hogy az eddig meglátogatott tanyákon mit láttam, mit kóstoltam... Sok tervem van. Időm kevesebb...
Ma ettem kecskekolbászt-mangalicazsírral. Volt valami fura fűszer benne, még nem jöttem rá, hogy mi lehet az, de picit édeskés lett tőle a kolbász. Érdekes volt. Szalámi szerű.
